Élni vagy létezni?

A mai napon sok dolgokkal szembe kelett néznem. Azzal hogy mért nem tudok rendesen végig csinálni egy utat a kitűzött célhoz. Mert végig csinálom, de nem adok bele mindent. Tervezés az nagyon megy, de a véghez vitel az ami mindig igazán nehéz. Nekem világ életembe problémám volt a tanulással, de ha mukáról van szó azt élvezettel és tiszteségesen képes vagyok végig csinálni. Akkor a tanulás mért nem megy? Az a baj nincs elég inditattásom rá, nincs inspirációm, nem látom a célt, a sok bukás elködösít. Rendben, nehéz év áll mögöttem, nyílván hatással voltak rám dolgok ami miatt elhagytam magam, még vizsgákra sem volt erőm elmenni. Legfőbbképpen az vágott földhöz hogy egy olyan embert vesztettem el, akit a világon a legjobban szerettem. Nehéz volt feldolgozni és hosszú idő. Egyesek szerint még most se sikerült. Ráadásul munka nélkül vagyok, ami nagyon fusztrál (persze mondhatnám diák vagyok, de ennyi idősen elég furán hangzik) noha még mindig karrier épitő stádiumba vok. Igen néha egyedül érzem magam és összeszorul a szívem, de egy valamit megtanultam ha nem adom fel és küzdök elérem a célom. Holnap vár rám egy vizsga, nem annyira sikerült felkészülnöm rá, és igazából most úgy állok hozzá hogy az új kezdet ak övetkező szemszter lesz, de küzödök este is tanulni fogok bizonyítani akakrok magamnak képes vagyok a kitartásra, mert ha kudarcott vallok megint bebizonyosodik hogy nem tudok tovább lépni. Akkarni kell, nagyon kell akkarni!!! Remélhetőleg idén találok megint munkát, bá ebben a heylzetben nehéz, legalább valami alkalmi munkát. Reméle a holnap nem egy csalódás lesz hanem egy reményteli boldogabb nap.

Az elmúlt napokban sokat gonolkodtam, és rá kellet döbbenem, hogy a múltban törtétént negatív élményeken nem sikerült még túl tennem magam. Az elmúlt időszakban kissé földre kerültem, de a mai napon elhatároztam hogy új életet kezdek egy vadonat újat. Nem fogok már a múltban élni, a jelen lesz az én világom és a jővőbe nézek. Ez a bolg nem is igazából blog csak egy átlag ember naplója. Egy ember életében a legfőbb cél a boldogság elérése. Hogy hogyan érhetjük el ezt? Elkezdünk élni és nem csak létezni. Itt nem a lét a tét, itt az élet a tét. Mit ér egy emberi élet, racionális gondolkodás, és érzelemek nélkül. Semmit! Sokan csak élünk egyik napról a másikra, miközben azt vesszük észre elszáll az idő a fejünk fölött, már a kergetett álmokról is elfeledtkeztünk. Vannak akik csak túl akkarnak élni, mert úgy érzik nincs más választásuk, de kérdem én éhbérből kijövök éppen hogy csak és eltom tartani a családot, de nagyon boldogtalan vagyok... akkor miért élek? Azért mert reménykedem és hiszek egy jobb életben. Mindent elvehetnek tőlem a hitet és reményt soha. Elég idealista gondolkodás de nem hideg, és van benne logika is. Twent a nevem és szerencsére én még itt nem tartok, fiatal vagyok, sok csalódáson és kudarcon vagyok túl mint megannyi ember társam, és azt kell észre vennem hogy minél több rossz érri az embert annál torzab lesz a személyisége. Én a mai napon elhatároztam hogy ismét fel kellek a földről, és folytatom az utat a nehéz keskenyösvényen! Ugyan fogok botladozni, és sok súlyos döntést meg kell hoznom, de ha mindg végig kitartok, hiszem hogy elérem a céljaim. Hát szóljón ez a blog egy átlag ember új életéről.....